Rémálmok

Az álom az alvás egyik legbonyolultabb és legtitokzatosabb aspektusa. Míg az álmok magukban foglalhatják a nagyszerűségről és a boldogságról szóló látomásokat, lehetnek ijesztőek, fenyegetőek vagy stresszesek is.

Amikor egy rossz álom miatt felébredsz, azt rémálomnak nevezik. Normális, ha időnként rémálmok vagy rossz álmok vannak, de néhány embernél gyakran megismétlődnek, ami megzavarja az alvást és negatívan befolyásolja az ébrenlétüket is.

A rossz álmok, a rémálmok és a rémálmok közötti különbségek ismerete az első lépés a rémálmok okainak kezeléséhez, a megfelelő kezelés megkezdéséhez és a jobb alváshoz.

Mik azok a rémálmok?

Az alvásgyógyászatban a rémálmok szigorúbb definícióval bírnak, mint a hétköznapi nyelvben. Ez a meghatározás segít megkülönböztetni a rémálmokat a rossz álmoktól : míg mindkettő zavaró álomtartalommal jár, csak egy rémálom ébred fel álmából.

A rémálmok élénk álmok, amelyek fenyegetőek, felkavaróak, bizarrak vagy más módon zavaróak lehetnek. Gyakrabban fordulnak elő a gyors szemmozgás (REM) alvás során, amely az intenzív álmodással járó alvási szakasz. A rémálmok gyakrabban merülnek fel az éjszaka második felében, amikor több időt töltünk REM alvás .

Amikor felébredünk egy rémálomból, teljesen normális, ha pontosan tudatában vagyunk annak, ami az álomban történt, és sokan azon kapják magukat, hogy idegesek vagy szoronganak. Ébredés után is észlelhetők olyan testi tünetek, mint a pulzusszám változása vagy az izzadás.

Mi az a Nightmare Disorder?

Míg a legtöbb embernek időről időre rémálmai vannak, a rémálmok akkor fordulnak elő, amikor egy személynek gyakran vannak rémálmai, amelyek zavarják alvását, hangulatát és/vagy nappali működését. Ez egy alvászavar, amelyet a parasomnia . A paraszomniák az alvás közbeni kóros viselkedések számos típusát foglalják magukban.

Azoknak, akiknek időnként rémálmai vannak, nincs rémálomzavaruk. Ehelyett a rémálomzavar visszatérő rémálmokkal jár, amelyek jelentős szorongást okoznak mindennapi életükben.

Normálisak a rémálmok?

Mind a gyerekek, mind a felnőttek számára normális, hogy időnként rosszat álmodnak és rémálmaik vannak. Egy tanulmány például azt találta az egyetemisták 47%-a legalább egy rémálma volt az elmúlt két hétben.

A rémálomzavar azonban sokkal kevésbé gyakori. Kutatási tanulmányok becslése szerint a felnőttek 2-8%-ának vannak problémái a rémálmokkal.

A gyakori rémálmok gyakrabban fordulnak elő gyermekeknél, mint felnőtteknél. Rémálmok gyermekeknél leggyakrabban három és hat éves kor között fordulnak elő, és ritkábban fordulnak elő, ahogy a gyerekek idősebbek. Egyes esetekben azonban a rémálmok serdülőkorban és felnőttkorban is fennállnak.

A rémálmok a férfiakat és a nőket érintik, bár a nők általában nagyobb valószínűséggel számol be rémálmairól , különösen serdülőkortól középkorig.

Miért vannak rémálmaink?

Van nincs konszenzusos magyarázat arra, hogy miért vannak rémálmaink . Valójában folyamatos vita folyik az alvásgyógyászatban és az idegtudományban arról, hogy egyáltalán miért álmodunk. Sok szakértő úgy véli, hogy az álom az elme része érzelmek feldolgozásának módszerei és a memória megszilárdítása. Akkor rossz álmok lehetnek a félelemre és traumára adott érzelmi válasz összetevője , de további kutatásra van szükség ahhoz, hogy egyértelműen megmagyarázzuk, miért fordulnak elő rémálmok.

Miben különböznek a rémálmok az alvási terrortól?

Alvási rémek , amit néha éjszakai rémületnek is neveznek, a parasomnia egy másik típusa, amelyben az alvó izgatottnak és ijedtnek tűnik alvás közben. Rémálmok és alvási rémek vannak számos megkülönböztető tulajdonság :

• A rémálmok a REM-alvás során, míg az alvási rémek a nem REM-alvás (NREM) alatt fordulnak elő.
• Az alvási rettegés nem jár teljes felébredéssel, az ember többnyire alszik, és nehezen felébreszthető. Ha felébresztik, valószínűleg dezorientált lesz. Ezzel szemben, amikor egy személy felébred egy rémálmából, hajlamos ébernek lenni, és tudatában van annak, hogy mi történik álmában.
• Másnap a rémálmokkal küzdő személy általában tisztán emlékszik az álomra. Az alvási rettegésben szenvedők nagyon ritkán vesznek tudomást az epizódról.
• A rémálmok gyakrabban fordulnak elő az éjszaka második felében, míg az alvási rémek gyakrabban fordulnak elő az éjszaka első felében.

Mi okozza a rémálmokat?

Számos különböző tényező járulhat hozzá a rémálmok nagyobb kockázatához:

• Stressz és szorongás : Szomorú, traumatikus vagy aggasztó helyzetek, amelyek stresszt és félelmet keltenek, rémálmokat válthatnak ki. A krónikus stresszben és szorongásban szenvedőknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki rémálomzavarok.
• Mentális egészségi állapotok : A rémálmokról gyakran sokkal nagyobb arányban számolnak be olyan mentális betegségekben szenvedők, mint a poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió, általános szorongásos zavar, bipoláris zavar és skizofrénia. A PTSD-ben szenvedőknek gyakran vannak intenzív rémálmai, amelyek során újraélik a traumatikus eseményeket, a PTSD tüneteinek súlyosbodását, és gyakran hozzájárulnak az álmatlansághoz.
• Bizonyos gyógyszerek és gyógyszerek: Bizonyos típusú tiltott anyagok vagy vényköteles gyógyszerek használata, amelyek befolyásolják az idegrendszert, a rémálmok nagyobb kockázatával járnak.
• Egyes gyógyszerek elhagyása: Egyes gyógyszerek elnyomják a REM-alvást, így ha valaki abbahagyja ezeknek a gyógyszereknek a szedését, rövid távú visszapattanó hatás lép fel, több REM-alvás, több rémálom kíséretében.
• Alvásmegvonás: Egy elégtelen alvási időszak után az ember gyakran tapasztal REM-visszapattanást, ami kiválthat élénk álmok és rémálmok.
• A rémálmok személyes története: Felnőtteknél a rémálomzavar kockázati tényezője az, hogy gyermekkorban és serdülőkorban visszatérő rémálmaik voltak.

Bár nem teljesen tisztázott, létezhet olyan genetikai hajlam, amely valószínűbbé teszi a gyakori rémálmok kialakulását egy családban. Ezt az összefüggést a rémálmokhoz köthető mentális egészségi állapotok genetikai kockázati tényezői vezethetik.

Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy az emberek, akiknek rémálmai vannak megváltozott az alvás architektúrája , ami azt jelenti, hogy abnormálisan haladnak át az alvási szakaszokon. Egyes tanulmányok is összefüggést talált rémálmok között és obstruktív alvási apnoe (OSA) , egy légzési rendellenesség, amely töredezett alvást okoz, bár további kutatásokra van szükség ennek az összefüggésnek a tisztázásához.

A rémálmok összefüggenek az ébrenléti tevékenységgel?

A rémálmok egyértelmű kapcsolatban lehetnek azokkal a dolgokkal, amelyek ébren vannak. A szorongáshoz és stresszhez, különösen a PTSD-hez kapcsolódó rémálmok olyan visszaemlékezéseket vagy képeket tartalmazhatnak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a traumatikus eseményekhez.

Azonban nem minden rémálomnak van könnyen azonosítható kapcsolata az ébrenléti tevékenységgel. A rémálmok bizarr vagy megdöbbentő tartalommal rendelkezhetnek, amelyet nehéz az ember életében bármilyen konkrét körülményre visszavezetni.

A rémálmok befolyásolhatják az alvást?

A rémálmok, különösen a visszatérő rémálmok, jelentős hatással lehetnek az ember alvására. A rémálomzavarban szenvedők nagyobb valószínűséggel szenvednek az alvás mennyiségének és minőségének csökkenésétől.

Az alvászavarokat a rémálmok többféleképpen is előidézhetik. Azok az emberek, akiknek éjszakai zavarai vannak a rémálmok miatt, szorongva ébredhetnek fel, ami megnehezíti az elméjük ellazulását és a visszaalvást. A rémálmoktól való félelem alváskerülést és kevesebb alvási időt eredményezhet.

Sajnos ezek a lépések súlyosbíthatják a rémálmokat. Az alváskerülés alvásmegvonást okozhat, ami egyenletes REM-alvás rebound-ot válthat ki intenzívebb álmok és rémálmok . Ez gyakran további alváskerüléshez vezet, ami egy olyan zavart alvásmintát eredményez, amely álmatlanságba torkollik.

A rémálmok súlyosbíthatják a mentális egészségi állapotokat, amelyek ronthatják az alvást, az elégtelen alvás pedig olyan állapotok kifejezettebb tüneteit okozhatja, mint a depresszió és a szorongás.

A rémálmokkal és rémálomzavarral összefüggő elégtelen alvás túlzott nappali álmosságot, hangulatváltozásokat és kognitív funkciók romlását okozhatja, amelyek mindegyike jelentős negatív hatással lehet az egyén nappali tevékenységére és életminőségére.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni a rémálmok miatt?

Mivel gyakori az időnkénti rémálmok, egyesek számára nehéz lehet tudni, hogy a rémálmok mikor adnak okot aggodalomra. Neked kellene beszéljen orvosával a rémálmokról ha:

• A rémálmok hetente többször előfordulnak
• A rémálmok befolyásolják alvását, hangulatát és/vagy napi tevékenységét
• A rémálmok akkor kezdődnek, amikor új gyógyszert kezdesz

Annak érdekében, hogy segítsen orvosának megérteni, hogyan érintik Önt a rémálmok, tartsa be a alvásnapló amely nyomon követi teljes alvását és alvászavarait, beleértve a rémálmokat is.

aki a kardashians plasztikai műtétet végzi

Hogyan kezelik a rémálom-zavart?

A ritka rémálmok általában nem igényelnek kezelést, de mind a pszichoterápia, mind a gyógyszeres kezelés segíthet a rémálomzavarban szenvedőknek. A rémálmok csökkentésével a kezelések elősegíthetik a jobb alvást és az általános egészségi állapotot.

A rémálmok kezelését mindig egészségügyi szakembernek kell felügyelnie, aki a páciens általános egészségi állapota és a rémálmok kiváltó oka alapján azonosítani tudja a legmegfelelőbb terápiát.

Pszichoterápia

A pszichoterápia, más néven beszélgetésterápia, egy olyan kezelési kategória, amely a negatív gondolkodás megértésére és átirányítására szolgál. A beszélgetésterápia széles körben alkalmazható a mentális egészségi zavarok és az alvási problémák, például az álmatlanság kezelésére.

A pszichoterápia számos típusa a kognitív-viselkedési terápia (CBT) alá tartozik, beleértve az álmatlanság kezelésére szolgáló speciális CBT-formát (CBT-I), amely rémálmok kezelésére használható. A CBT központi eleme a negatív gondolatok és érzések átirányítása, valamint a káros viselkedési minták módosítása.

A beszédterápia és a CBT számos típusa segíthet csökkenteni a rémálmokat:

• Képes próbaterápia: Ez a megközelítés magában foglalja egy visszatérő rémálom átírását egy forgatókönyvbe, amelyet újraírnak, majd ébren gyakorolnak annak érdekében, hogy megváltoztassák annak kibontakozását és hatását az alvóra.
• Lucid Dreaming terápia: Világos álomban az ember aktívan tudatában van annak, hogy álmodik. A tudatos álmodás terápiája ezt az ötletet ragadja meg, hogy az ember képes legyen pozitívan módosítani egy rémálom tartalmát azáltal, hogy pillanatnyilag tudatában van annak.
• Expozíciós és deszenzitizáló terápiák: Mivel sok rémálmot félelmek vezérelnek, számos megközelítés alkalmazza a félelem kontrollált expozícióját, hogy csökkentse a rá adott érzelmi reakciókat. Példák ezekre a technikákra, amelyekkel szembenézhetsz a félelmeiddel, közé tartozik az önkifejezés terápia és a szisztematikus deszenzitizálás.
• Hipnózis: Ez a megközelítés egy ellazult, transz-szerű mentális állapotot hoz létre, amelyben az ember könnyebben tud pozitív gondolatokat fogadni a stressz leküzdésére.
• Progresszív mélyizom relaxáció: Bár nem a beszédterápia közvetlen formája, a progresszív mélyizom-relaxáció az elme és a test megnyugtatására szolgáló technika. Ez magában foglalja a mély légzést, valamint az izmok feszülését és elengedését az egész testben. Az ehhez hasonló relaxációs módszerek a beszélgetésterápiában kifejlesztett eszközök a stressz felhalmozódásának ellensúlyozására.

A talkterápiához kapcsolódó viselkedési ajánlások gyakran magukban foglalják a alváshigiénia . Ez magában foglalja a hálószoba alvást elősegítővé tételét, valamint a napi rutinok és szokások kialakítását, amelyek elősegítik a folyamatos alvást.

A rémálmok sok pszichoterápiája módszerek kombinációját foglalja magában. Ilyen például a CBT-I, Dinamikus alvásterápia és Expozíciós, relaxációs és rescriptáló terápia (ERRT) . A mentális egészségügyi szakemberek személyre szabhatják a beszédterápiát a rémálmok számára, hogy megfeleljenek a páciensnek, beleértve adott esetben az egyidejűleg fennálló mentális egészségi rendellenességet is.

Gyógyszer

A rémálomzavarok kezelésére többféle vényköteles gyógyszer használható. Leggyakrabban ezek olyan gyógyszerek, amelyek befolyásolják az idegrendszert, például szorongáscsillapítók, antidepresszánsok vagy antipszichotikumok. Különböző gyógyszereket lehet alkalmazni azoknak az embereknek, akiknek rémálmai vannak a PTSD-vel kapcsolatban.

A gyógyszerek bizonyos betegek számára előnyösek, de mellékhatásokkal is járhatnak. Emiatt fontos, hogy beszéljen egy orvossal, aki le tudja írni a rémálomzavarok kezelésére felírt gyógyszerek lehetséges előnyeit és hátrányait.

Hogyan segíthet megállítani a rémálmokat és jobban aludni?

Ha rémálmai vannak, amelyek zavarják az alvását vagy a mindennapi életét, az első lépés az, hogy beszéljen orvosával. A kiváltó ok azonosítása és kezelése segíthet abban, hogy a rémálmok ritkábbak és kevésbé zavaróak legyenek.

Akár gyakoriak, akár alkalmiak a rémálmok, megkönnyebbülhet az alváshigiénia javítása. A jobb alvási szokások kialakítása a rémálomzavarok számos terápiájának összetevője, és kikövezheti az utat a rendszeres, jó minőségű alvás felé.

Az alváshigiéniának számos eleme van, de a legfontosabbak közül néhány, különösen a rémálmokkal összefüggésben, a következők:

• Következetes alvási ütemterv: A meghatározott lefekvés és alvási ütemezés segít az alvás stabil megőrzésében, megakadályozva az elalvás elkerülését és a rémálmokat kiváltó REM-visszapattanást az alvásmegvonás után.
• Relaxációs módszerek alkalmazása: A lenyugvás módozatainak megtalálása, még az alapvető mélylégzés is, segíthet csökkenteni a rémálmokat okozó stresszt és aggodalmat.
• A koffein és az alkohol kerülése: A koffein serkentheti az elmét, ami megnehezíti az ellazulást és az elalvást. A lefekvés előtti alkoholfogyasztás REM-visszapattanást idézhet elő az éjszaka második felében, ami súlyosbíthatja a rémálmokat. Amennyire csak lehetséges, a legjobb, ha este kerüli az alkoholt és a koffeint.
• Lefekvés előtti képernyőidő csökkentése : Okostelefon, táblagép vagy laptop lefekvés előtti használata felerősítheti agyi tevékenységét, és megnehezítheti az elalvást. Ha a képernyő előtt töltött idő negatív vagy aggasztó képekkel jár, az valószínűbbé teheti a rémálmok megjelenését. Ennek elkerülése érdekében hozzon létre egy lefekvés előtti rutint úgy, hogy lefekvés előtt legalább egy órára nincs képernyőidő.
• Megnyugtató alvási környezet kialakítása: Hálószobájának elő kell mozdítania a nyugalom érzetét, a lehető legkevesebb zavaró vagy zavaró tényezővel. Állítson be kényelmes hőmérsékletet, zárja ki a felesleges fényt és hangot, és állítsa be az ágyat és az ágyneműt úgy, hogy az segítő és hívogató legyen.

• Hasznos volt ez a cikk?
• Igen Nem